Talán példaként szolgál, talán elindít benned is valamit. Lehetséges, hogy úgy könnyebb ha látsz egy példát mely mutatja, hogy valóban lehetséges, hogy ugyan olyan embereknek is sikerült mint te vagy.
3 hónapja döntöttem úgy, hogy megváltoztatom az életem, ma reggel mérlegre álltam és mérföldkőhöz érkeztem, mínusz 20 kilogramm.
Már rám is furcsán néznek néha az ismerősök mikor kérdik, hogy hogyan csinálom, mert ők is eredményt szeretnének elérni.
A válasz: étkezés és futás.
Mikor ezt mondom általában jönnek a kitérő és kifogást kereső válaszok. "Én nem tudok meglenni egy jó sült oldalas nélkül, sült krumpli, cukros üdítő, zsíros kenyér, chips stb. stb. stb. nélkül". Ezután jön az újabb sokk. "Hogy tessék, futni, mozogni? Áh, nekem ilyenekre nincs időm",
Pár dolog az út elején járóknak, hátha átbillent egy kapcsolót:
- Minden kezdet nehéz, de el kell kezdeni, hidd el megszokod, átáll a szervezeted, az agyad, a tested, nem sok idő hidd el, kitartás!
- A változás néha lemondásokkal jár, ez néha nehéz. De ne felejtsd, nem a jó hanem a rossz dolgokról kell lemondani.
- Étkezés szempontjából szinte mindenre van alternatíva. Persze, nem pont olyan, lehet hogy annyira nem ízlik, de hidd el jobb. Tudom, össze sem lehet hasonlítani egy jó pecsenyezsíros, lila hagymás kenyeret mondjuk egy light krémsajttal megkent kenyérrel. De ne fájjon a szíved, megéri. Persze van ami nagyon fáj, például frissen sült fehér kenyérre nincs alternatíva...
- Átmeneti állapot. Nem feltétlen örökre mondasz le a "jó" dolgokról és rakod őket az "egészségtelen" kosárba. De figyelj jól a következő pontra.
- Mértékletesség. Nincs világvége ha sült krumplit eszel, de akkor sem ha cukros tortát vagy füstölt szalonnát, DE mindig figyelj a mértékletességre. Nem kell feltétlenül a hét mindennapján, minden étkezés alkalmával valami egészségtelent a szervezetedbe nyomni.
- Bűnözni nem bűn. Én azt mondom, hogy legyen szó bármilyen diétáról, falni néha egy jót abból amiből nem szabad az nem bűn. De csak ismételni tudom, mértékletesség.
- Ne szenvedj, ne éhez, ésszel csináld! Lehet diétázni, vagy csak simán figyelni az étkezésre, nyilvánvalóan egyik nagyobb lemondásokkal járhat mint a másik. De a legfontosabb, hogy ne koplalj, ne vonj meg hirtelen mindent a szervezetedtől, sokkolni fogod csak, és yo-yo hatással vissza fognak ugrani a kilók többed magukkal. Találd meg az étkezési szokásaidnak és az életvitelednek megfelelő diétát. Én például szeretem a húst, képes vagyok húst hússal enni, ezért a Dukan-diétával próbálkozom, viszont aki nem bír egy jó marha steakre ránézni az valami másban gondolkodjon.
- Mozogj!. Csak kezd el, akár csak kicsi lépésekkel. Sétálj mondjuk egy megállót, vagy parkold le a kocsit egy kicsit messzebb a céltól, vagy ne a földszinten hanem csak az elsőn szállj be a liftbe. Teljesen mindegy hogy hol, kezd el valahol és kis lépésekkel de előre fogsz haladni.
- Időd mindig arra van amire szánsz (persze, van hogy áldozatokat kell hozni). Ha van időd másra akkor van időd magadra is (legyen!). Ha igényes vagy például a munkádra akkor magaddal szemben is legyél az, ha napi x óra időt szánsz arra, hogy valamit jól megcsinálj akkor magadra is szánj valamennyit. Csak keresni kell és hidd el meg fogod találni azt a pár percet, fél órát, órát mikor mozogni tudsz.
- Végül pedig az utolsó, TE VAGY A LEGFONTOSABB. Ezt pedig értsd mindenre. Magadért csináld és ne másért! Érezd jól magad és ne szenvedj! Találd meg az örömöt a mozgásban (egy hónap után én például nagyon mosolyogtam és nagyon örültem mikor többé nem lihegtem és nem folyt rólam a víz ha negyedik emeletre mentem...).
Ha elkezded sikerélményed lesz, a sikerélményt szinte bármiben elérheted, a fogyásban, a mozgásban, bármiben. Egy idő után jönnek mások elismerő és dicsérő szavai, ezek hihetetlen doppingszerként járnak majd át. Ekkor rájössz majd, hogy jó úton jársz, haladsz a cél felé és soha többé nem akarsz visszatérni oda ahonnan indultál.
Hidd el tehát, csak el kell kezdeni, ha az első lépést megtetted már más ember lettél!
